Linkek a témában:
Az MR-vizsgálat betegtájékoztatója
Vizsgálat során a páciens bekerül egy erős mágneses térbe - ami a szervezetére veszélytelen. Itt a hallható hang tartományába eső rádióhullámok leadásával és a szövetekből kibocsátott hullámok vételével kapunk információt a szervekből.
Felértékelődő MR leletek
Hosszú időn át akkor tekintették aktívnak a sclerosis multiplexet egy betegnél, ha újabb állapotrosszabbodások (shubok) jelentkeztek. Amint dr. Rózsa Csilla, a fővárosi Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház neurológiai osztályának vezető főorvosa ismerteti, a tapasztalatok – és az időközben kiszélesedett terápiás paletta – nyomán mára megváltozott a szemlélet. A panaszoktól vagy állapotrosszabbodástól függetlenül is lehet aktív egy betegség, ezért egy-egy gyógyszerváltással ma már nem feltétlenül javasolt megvárni a tünetek ismételt fellángolását.
Gyakori kérdések
A vizsgálat teljesen fájdalommentes és veszélytelen, mellékhatása nem ismert, emiatt szükség szerinti gyakorisággal ismételhető és például kisgyermekek vizsgálata során is rizikómentesen alkalmazható. A pacemakerrel és mágnesezhető implantátumokkal, fémanyagokkal rendelkező betegek azonban nem vizsgálhatók.
Hogyan működik az MRI?
Részben, hogy kizárjunk más betegséget, részben hogy a fehérállományban többgócú károsodást igazoljunk, MRI vizsgálatot végzünk. Először a koponyáról, pontosabban az agyról, majd szükség esetén a gerincvelőről. Az MRI (Magnetic Resonance Imaging = mágneses magrezonancia alapú képalkotás) a legfontosabb segítségünk az SM diagnosztizálásában. Bár már másfél évtizede használjuk, még mindig rácsodálkozom, hogy anélkül, hogy szúrnánk, vágnánk valakit, így beleláthatunk a fejébe.
MRI működése
Az MRI (MRI készülék lásd I. ábra) az angol "(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging" rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás. A technikát elsősorban az orvosi diagnosztikában használják a test szerkezetének leképezéséhez. (Hazánkban leginkább az "MR-vizsgálat" kifejezés használatos.) Emellett az agyi képalkotás területén is egyre gyakrabban alkalmazzák. Előnye a komputertomográfiához (elterjedtebb angol rövidítéssel CT) képest, hogy jobb a kontrasztfelbontó képessége a lágy szövetek területein. Létezik a strukturális MRI vizsgálat (sMRI) mellett ún. funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) is, amellyel a vizsgált szervek működéséről nyerhető információ.
MR vizsgálatról röviden
A mágneses rezonanciás vizsgálatot (MR) döntően a koponya, a gerinc, valamint az ízületek betegségeinek kivizsgálásakor alkalmazzák, azonban kiválóan alkalmazható a nyak, a mellkas, az emlő, a has és a kismedence tanulmányozására is. Leggyakrabban az alábbi esetekben végzik el a vizsgálatot: gyakori fejfájás, rendszeresen visszatérő szédülés, agyi történések megfigyelése, daganatos áttétkeresés, sérülések, valamint gerinc vagy ízületi problémák kivizsgálásakor.
Meghatározás
Az MRI egy agyi képalkotó eljárás, ami az agy szerkezetéről és annak eltéréseiről nyújt információt. A vizsgálat elve, hogy a fej körüli változó mágneses tér hatására az agy folyadékrészecskéi egymástól eltérő módon rendeződnek. A gép a rendeződés idejét és egyéb paramétereit méri és alakítja át képi információvá.