Ismeretterjesztő könyvek SM-eseknek

A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra. A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

Az agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították.

Miközben szeretnénk megérteni, hogy milyen idegrendszeri szerveződések felelősek például a színlátásért, a színvakká vált festőművész képei nemcsak e mechanizmusról tanúskodnak, hanem arról is, milyen érzelmi szerepe van a személyiség egyensúlyában a színeknek. Sacks leghíresebb könyve különös eseteket, sorsokat mutat be: a színvak festőét, a látását visszanyert masszőrét, a gyermekkora világát szinte fotografikusan festő naiv művészét és valamiben kiváló autistáét.

Hogyan lehet létezni, ha nem ismerjük fel az arcokat, vagy arcot látunk ott is, ahol nincs? Hogyan boldogulhatunk a mindennapokban, ha csak a tőlünk jobbra levő dolgokat észleljük, a balra esőket nem? Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Történetei lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet elképesztő sokszínűségére, s egyben felülvizsgáljuk a fogyatékosságról alkotott nézeteinket.

Az agy legnagyobb mutatványa az elme, az elme legnagyobb mutatványa az éntudat. Az agyunk néha unatkozik, vagy ilyen-olyan okból, például betegség, sérülés miatt nem kap elegendő ingert, és a nélkülöző agykéreg spontán tevékenykedni kezd. Az elménk pedig, mit tehet mást, tudatja velünk, hogy hallucinálunk. Nem is hinnénk, milyen gyakran és milyen intenzíven. Máig tartja magát az a téveszme, hogy a hallucináció súlyos elmezavarok jele. Pedig mindannyian hallucinálunk, ez az emberi lét természetes velejárója. Ilyen például, amikor elalvás előtt különböző akusztikus és vizuális benyomásaink vannak, amit szinte mindenki megtapasztalt már.

Napjainkban a hivatalos gyógyító eljárásokkal szemben egyre inkább teret hódítanak az ún. alternatív terápiák (pl. homeopátia, akupunktúra, aromaterápia, reflexológia). Ám e téren nagy a zűrzavar és a tanácstalanság. Mi hatásos és mi nem? Mi ártalmatlan, és mi veszélyes? Kiben bízhatunk, és ki az, aki csak meg akar gazdagodni rajtunk? A tisztánlátáshoz és a helyes döntéshez nyújt segítséget Edzard Ernstnek, a komplementer orvostudomány professzorának Simon Singh fizikussal közösen írt könyve, mely szigorúan tudományos szempontok alapján vesz sorra több mint 30 alternatív gyógymódot. Olvashatunk többek közt George Washingtonról és az érvágásról, a csontrakók ősi mesterségéről, az "imaterápiáról" és megtudhatjuk, mi a neurokalométer vagy a fájdalomhúzó.

Élhetünk egészségesen, amíg meg nem halunk? Megúszhatjuk a szervezetünket legyengítő nyavalyák és betegségek nélkül? Meghosszabbíthatjuk életünket néhány igazán boldog évvel? A betegségek kora lejárt című New York Times-bestsellerben Dr. David B. Agus, vezető onkológus, kutató és technológiai újító - Lance Armstrong, Al Gore és több híresség orvosa - megválaszolja a korábban nyitva hagyott kérdéseket, megkérdőjelezi az ősi bölcsességeket és eloszlatja a félreértéseket: megtudjuk tőle, mit is jelent az "egészség" valójában.

Melyek a legizgalmasabb orvosi technológiák? Lecserélik-e a robotok és algoritmusok az orvosokat? Olcsóbbá teszi-e a technológiai fejlődés az egészségügyi ellátást? Mit kezd az orvostársadalom az e-páciensekkel? Meskó Bertalan az orvosi jövőkutatás nemzetközi szinten elismert szakértője. Az orvoslás jövője – Ember és technológia című könyvében a gyógyítás és az egészségmegőrzés jövőbeli tendenciáit tárja elénk, a már ma is elérhető fejlesztésektől haladva a távoli jövő science fictionbe hajló elképzeléséig.

"Fogyasszon ételeket. Ne túl sokat. Főleg növényeket." - foglalja össze Michael Pollan a helyes táplálkozás legfontosabb szabályait. Ám arra is felhívja a figyelmünket, hogy a feladat korántsem olyan egyszerű, mint ahogy ezek alapján gondolnánk. Mit értünk pontosan "étel" alatt? Milyen élelmiszernek tekintett termékek nem tartoznak bele a legnagyobb jóindulattal sem ebbe a kategóriába? És hogyan fogyasszuk el a valódi ételeket ahhoz, hogy sokáig megőrizzük az egészségünket? Michael Pollan Életadó ételeink című könyvét megdöbbentő felvetései és hatékony, praktikus tanácsai mellett humoros stílusa teszi igazán élvezetes olvasmánnyá.